A köszvény és tünetei
aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász frissítve:
A köszvény (arthritis urica) az ízületi gyulladás rohamokban jelentkező formája. Ha arra ébred, hogy nagylábujja, bokája, térde vagy más ízülete forró, duzzadt és érzékeny, ezek nagy valószínűséggel köszvény tünetei.
A téma cikkei - Köszvény |
| 7/1 A köszvény és tünetei 7/2 A magas húgysavszint és a köszvény 7/3 Milyen vizsgálatokra számíthat? 7/4 A köszvény kezelése 7/5 Köszvényes betegek ajánlott táplálkozása 7/6 A magas húgysavszint okozta más betegségek 7/7 A köszvény hosszú távú szövődményei |
Mi a köszvény?
A köszvény az ízületi gyulladás (artritisz) azon formája, amit rohamokban jelentkező fájdalom, duzzanat, kipirosodás, ízületi nyomásérzékenység jellemez, laggyakrabban a nagylábujjban. Oka a szervezet magas húgysavszintje - a húgysavkristályok lerakódhatnak az ízületekben, ott hirtelen jelentkező gyulladást, fájdalmat okozhatnak. Ha a húgysavszint a laborvizsgálatok során nem is tűnik mindig emelkedettnek, a csökkentése hosszú távon enyhíti a köszvény tüneteit.
A köszvény férfiaknál gyakrabban alakul ki, de a menopauzát követően nőknél is fokozódik a gyakorisága. Szintén növeli a kockázatát, ha családjában másnak is volt már ilyen megbetegedése.
A betegség szerencsére gyógyszerekkel és életmódváltással jól kezelhető, mind a köszvényes rohamok, mind a hosszú távú szövődmények (köszvényes csomók, ízületi torzulások) megelőzhetőek.
Miért alakulnak ki a köszvényes panaszok?
A köszvény az ízület gyulladása, melyet az ízületekben lerakódó húgysav (urát) kristályok váltanak ki. A húgysav a purin nevű nukleinsavak lebontásából származó melléktermék. Purinok a szervezet csaknem minden sejtjében termelődnek, nagy mennyiségben előfordulnak továbbá az állati eredetű ételekben, például a belsőségekben (többek közt a májban, a vesében), a vörös húsokban és számos más, növényi eredetű élelmiszerekben is.
Normál esetben a húgysav oldott állapotban van a vérben, amit a vese kiválaszt és a vizelettel ürül. Köszvény három esetben alakulhat ki:
- a szervezet túl sok húgysavat termel,
- a szervezet nehezen tudja a húgysavat üríteni,
- egyes ízületekben olyan körülmények alakulnak ki, amelyek kedveznek a kicsapódásának. A kicsapódást beindíthatja például a stressz, bizonyos ételek fogyasztása, bakteriális és vírusos fertőzések.
A húgysav mindhárom esetben hajlamos kiválni az ízületekben apró, tűhegyes kristályok formájában; az első két esetben a vér húgysavszintje is megemelkedik. Ez ugyan nem tesz jót az érintett ízületeknek, a köszvényes rohamot azonban a nagy falósejtek (makrofágok) váltják ki, amikor időről időre megtámadják ezeket a kristályokat.
A magas húgysavszint nem mindenkinél jár köszvényes panaszokkal, továbbá köszvény esetén sem mindig magas a húgysavszint.
A köszvény tünetei
Nem mindenkinél alakul ki köszvény, akinek magas a húgysavszintje. Aszimptomatikus hiperurikémiáról beszélünk, ha a laborban mért húgysavszint emelkedett, de tünetek nem jelentkeznek. A magas húgysavszint azonban növeli annak az esélyét, hogy idővel kialakulnak a jellegzetes köszvényes tünetek.
Köszvény esetén panaszmentes időszakok váltakoznak az akut köszvényes rohamokkal. Amennyiben korábban még nem jelentkeztek a panaszok, nagy valószínűség szerint egy ilyen roham hívja fel a figyelmet a betegségre.
Akut köszvényes rohamok
A köszvény először az ízületeket érinti. Leggyakrabban a láb öregujj ízületén jelentkezik (ennek a formának a neve podagra), de gyakori még a térdeken és a bokákon, illetve a könyök, a csukló és a kézujjak ízületeiben is. Leggyakrabban egy oldalon jelentkezik.
A köszvényes rohamok jellemzői:
-
Intenzív ízületi fájdalom - Mindig hirtelen (rohamszerűen) jelentkezik, és főleg éjszaka kezdődik. A fájdalom súlyos, sokan elviselhetetlennek írják le. Leggyakrabban a nagylábujj nagy ízületét érinti, de kialakulhat az alsó és a felső végtagok más ízületeiben is. A fájdalom jellemzően 5-10 napon keresztül tart, közben intenzitása fokozatosan csökken, majd magától is elmúlik.
-
Gyulladás és duzzanat - Az érintett ízület vagy ízületek megduzzadnak, meleg tapintatúak, pirossá és nyomásérzékennyé válnak. Az érintett terület fölött a bőr feszessé válik, húgysavkristályok lerakódása észlelhető a bőr alatt.
-
Mozgáskorlátozottság - Az érintett ízület mozgatása a gyulladás és a fájdalom miatt korlátozottá válik.
-
Láz és rossz közérzet - Súlyos esetben a gyulladással összefüggésben láz, rossz közérzet is jelentkezik, ez azonban nem jellemző minden esetben a rohamokra.
Hasonló panasz, más betegség |
| Álköszvény - Kristályok kicsapódásán alapul egy másik ízületi gyulladással járó megbetegedés is, amit pszeudoköszvénynek (álköszvény) neveznek. Itt a kristályokat nem húgysav, hanem kalcium pirofoszfát alkotja. Az álköszvény is érintheti a nagylábujj ízületét, de nagyobb valószínűséggel jelentkezik a szervezet nagyobb ízületeiben (térd, a csukló, boka). Kristálybetegség és álköszvény Reuma - Sokan összekeverik a köszvény és a reumás betegségek tüneteit, hiszen mindkettő ízületi fájdalommal jár. A reuma azonban nem csupán az ízületeket támadja meg, hanem más szerveket is érintő autoimmun betegség. Reuma vagy köszvény? |
Panaszmentes időszakok
A köszvényes rohamok elmúlását követően a beteg nem tapasztal panaszokat. Ez az időszak az egyéni jellemzők, táplálkozási szokások és a kezelés függvényében eltérő hosszúságú, hetekig, hónapokig, vagy akár évekig is tarthat.
Ez a tünetmentes időszak is kritikus fontosságú a köszvény eredményes kezelése szempontjából, amivel késleltethető az újabb rohamok kialakulása és a köszvény progressziójával járó krónikus ízületi elváltozások kialakulása.
Krónikus köszvényes tünetek
Tartósan fennálló, nem megfelelően kezelt köszvény esetén a húgysavkristályok lerakódása csúnya duzzanatokat, csomókat (tophusok) alakíthat ki, amelyeket már nagyon nehéz eltüntetni. A tophusok nem csak az ízületekben, hanem az inakban, ízületek környékén, a bőr alatt is lerakódhatnak. Ilyenkor az ízületek környékén komoly deformitások is létrejöhetnek a térdnél, bokánál, megduzzadhatnak az ujjak.
Nagyon ritkán a húgysav kristályok akár a vesében, illetve a szemben is kicsapódhatnak. Utóbbi esetében zöldhályogszerű tüneteket észlelünk, a szemgolyó, szemhéj fájdalmas, megduzzad, vörössé válik.
A krónikus elváltozások kialakulásának akkor nagyobb a kockázata, ha a köszvény olyan krónikus betegség mellett jelentkezik, amelynél állandóan magas a húgysavszint, a beteg pedig nem figyel a táplálkozására és esetleg elhízott.
Krónikus tofuszos köszvény a kézfejen
A köszvényre hajlamosító tényezők
Az alábbi állapotok, illetve körülmények növelhetik a köszvény kialakulásának kockázatát:
Életkor és nem. Köszvény gyakrabban alakul ki férfiaknál, feltehetően azért, mert húgysavszintjük eleve magasabb, mint a nőké, a menopauzát követően azonban a nők húgysavszintje is megközelíti a férfiakét. Ennek megfelelően férfiakban, általában valamivel korábban alakul ki köszvény (40-50 év között), míg nőknél a menopauzát követően.
Genetikai tényezők. Öt köszvényes betegből legalább egynél, a családban már előfordult köszvény.
Életviteli tényezők. A nagy mennyiségű alkoholfogyasztás növeli a köszvény kialakulásának kockázatát. Az elhízás szintén növeli a kockázatot, különösen, ha állati eredetű élelmiszerek (hús, belsőségek) nagymérvű fogyasztásával társul.
Betegségek. A köszvény gyakran fordul elő együtt más anyagcserebetegségekkel, mint például a cukorbetegség, a magas vérzsírszint (hiperlipidémia) és az erek elmeszesedése. Köszvény alakulhat ki, ha a vese húgysavkiválasztása nem megfelelő, így nem tudnak távozni a köszvényt kiváltó káros anyagok. Ezt okozhatja enzimhiány, enzimműködési zavar. Gyakrabban alakul ki köszvény a vér daganatos betegségei (leukémia) mellett is, amelyeknél sok sejt pusztul el, majd halmozódik fel a vesében.
Gyógyszerek. A tiazid típusú diuretikumok (vízhajtók), illetve az aszpirin (kis dózisban) szintén növelhetik a húgysavszintet.
Folytatás Milyen vizsgálatokra számíthat? A köszvény diagnosztikája
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
